A Békés megyei középiskolai helyesírási verseny először 1988-ban, a huszonötödik gyulai verseny 2012-ben ápolja az anyanyelv ügyét. 1989-ben három megyéből, 1990-ben kilenc megyéből és Budapestről, 1991-től az összes Kárpát-medencei régióból Gyulára érkeztek a diákok. Implom József nevét 1992-ben – dr. Deme László professzor javaslatára – vette fel a rendezvény. A Kárpát-medence döntőjét az Erkel Ferenc gimnáziumi és informatikai szakképző iskolai rendezés évről évre február utolsó hétvégéjére tette.
Az eddigi tapasztalatok szerint a diákokat erre a versenyre a pontos mérhetőség, a szabályokhoz igazodás, a benne érvényesülő rendszeretet vonzza. Mi motiválja még a tanárokat és a diákokat? Rendkívül fontos összetevő a helyesírási versenyek légköre, a szervezők, a javítótanárok, a felkészítők és a felkészítettek önzetlensége, áldozatkészsége. Az ilyen versenyeken jó ott lenni, elmondhatatlan boldogság győztesnek lenni. Arra törekszünk, hogy a diákok a verseny követelményeit érezzék minél közelebb önmagukhoz, a mindennapjaikhoz, tehát a nehezebb, a kivételeket számon tartó, a legjobbakat kiválasztó feladatok se legyenek életszerűtlenek.
Az egységesítés érdekében 2006 óta CD-ről szól a tollbamondás, ilyen módon a diktáláskor nyilvánvalóan ugyanazt hallja minden egyes versenyző. Az anyanyelv a nemzeti kultúra hordozója, ezért időről időre sokféle módon hangsúlyozzuk a nemzeti tradíciókat, az értékeket a felolvasásban. Gyakran szól a tollbamondás magyar őseinkről, történeti eseményekről: Erkel Ferencről, a millecentenáriumról, a millenniumról, Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Mátyás királyról, a Rákóczi-szabadságharcról stb.
A mai magyar fiatalok legjobbjaival találkozhatunk Gyulán. Azokkal, akik ambiciózusak is, ötletesek is; akik fegyelmezettek, és elvárják a rendet nemcsak a helyesírásban, hanem maguk körül az életben is mindenütt. Ha mi, idősebbek belefáradnánk, akkor a fiatalok lelkesedéséből, igyekezetéből, ambícióiból, az anyanyelv iránti érzékenységükből meríthetünk erőt újra meg újra.