Első királyunk valószínűleg 975 táján született, és Székesfehérvárott halt meg 1038. augusztus 15-én. A Vajk nevet kapta, s csak serdültebb korában nyerte el a keresztségben Szent István vértanúra utaló későbbi nevét. Apja, Géza fejedelem azzal is egyengette egyetlen fia útját, hogy a veszedelmes nyugati szomszéd, a bajor herceg lányát, a hitbuzgó Gizella hercegnőt kérte feleségül fia számára.
Géza elhunytát követően Somogy ura, a szintén Árpád-leszármazott Koppány is bejelentette igényét a főhatalomra. Őmellé álltak jó néhányan, akik a pogány hit megőrzése mellett törtek lándzsát. Koppány legyőzése után, 1000 karácsonyán vagy az ezredfordulón, 1001. január 1-jén István királlyá koronáztatta magát.
István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát a Kárpát-medence nagy részére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását; később a Maros-vidék urával, Ajtonnyal is győzelmesen mérkőzött meg. Az országra támadó ellenséggel is sikeresen szállt szembe: fegyverrel kényszerítette visszafordulásra az 1030-ban Magyarországra támadó német-római császárt, visszafoglalta a lengyel fejedelemtől a Vág vidékén megszállt területeket, sikerrel harcolt az országát keletről fenyegető besenyők ellen. István hadvezéri teljesítménye százszázalékos: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk.
Koronázási jelvényeink közül a legfontosabb a Szent Korona; mellette szerepelt még a palást, a jogar, az országalma és a kard. A koronázási palástot eredetileg miseruhának szánták a székesfehérvári koronázási templom számára. A jogart többen keleti munkának, kristálygömbjét egyiptomi eredetűnek tartják, nyele későbbi kidolgozású és magyar. Az országalma Anjou-kori a címere alapján. Első királyunkat valószínűleg más koronával avatták királlyá, s a Szent Koronát később illesztették össze az alsó, a görög koronaabroncsból és a felső, a latin részből. Az egyes tárgyaknak nem volt külön-külön szorosan vett szimbolikájuk, de funkciójuk révén bizonyos jelentéstartalom kapcsolódott hozzájuk. Az érdeklődők 2000. január 1-jétől a Parlamentben, Budapesten tekinthetik meg nemzeti ereklyéinket.
(Az AkH. 12. kiadása szerint: a január 1-jén és a január 1-én, január 1-jétől és január 1-étől is szabályos.)