2002. szeptember 21-én Budapesten Kossuth téri ünneplők gyűltek össze: megemlékeztek Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójáról. A 19. század egyik legnagyobb hatású magyar államférfija és politikusa, a nép nyelvén Kossuth apánk tiszteletének adózók nem akármilyen napot választottak tisztelgésük alkalmául: ezen a napon született a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, gróf Széchenyi István. A két kiemelkedő történelmi személyiség együttesen jellemzi tevékenységével a polgárosodásnak és a haza függetlenségének korabeli eszményeit is, a mindenkori nemzeti törekvések egységét is.
Mit köszönhet Széchenyi Istvánnak a haza? Köszönheti elsősorban azt, hogy a reformkor korszerűsítő törekvéseit elindította, felkarolta, segítette és sikerre vitte. Mondhatjuk ezt akkor is, ha tudjuk: az indítványozott tendenciák közül jó néhány megfeneklett a nemtörődömség és a tunyaság miatt. Akkor is, ha a felkarolt törekvések gyakran megálltak félúton, ugyanis csekély visszhang felelt a nemes ügyekért tett felhívásokra. Akkor is, ha a gróf által segített ötletek, tervek megvalósítása a hazai ellenkezés és a császári udvari bizalmatlanság légkörében folyt. A sikerhez pedig Széchenyinek csupán minden tízedik szándéka jutott el; igaz, a legnemesebbek, a legsikeresebbek egyedülállóan értékesek.
Mit köszönhet Kossuth Lajosnak a haza? Mindenekelőtt azt, hogy nevét összekapcsolta a magyar szabadsággal: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ügyével. Nem véletlen, hogy a Kossuth-nóta a legismertebb 48-as dalunk, hogy a szabadságért harcolók Kossuth katonáinak mondták magukat, hogy tőle féltek legjobban a császárhű udvari talpnyalók. Ezért ítélték távollétében halálra, amikor életét mentve külföldre menekült a világosi fegyverletétel és az utána következő megtorlás elől. 2002-ben kétszáz éve annak, hogy Kossuth Lajos született, így ez az év jelentős rendezvényekkel emlékezik a kiváló személyiség jubileumára. Nem véletlen az sem, hogy a hazánkban kezdődő civil szerveződések közül az egyik legjelentősebb tevékenységet éppen a Kossuth Szövetség fejti ki.
Kossuth és Széchenyi miniszterséget vállalt gróf Batthyány Lajos kormányában, néhány hónapig együtt munkálkodtak, bár korábban számos politikai kérdésben szembekerültek egymással. Mégis Kossuth Lajos volt az, aki Pest vármegye gyűlésén, 1840. június 18-án az egész magyar nemzet érzését fejezte ki, amikor a legnagyobb magyarnak nevezte Széchenyi Istvánt.