Kétszáz éve annak, hogy 1802-ben Széchényi Ferenc gróf a magyar nemzet számára fölajánlotta könyv-, régiség- és éremtárát. 1802. november 25-én a magyar nemzetnek adományozott gyűjtemény 11 844 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből, 1152 kéziratból állt, az ehhez kapcsolt nagycenki könyvtár állományának a leltár szerint 6000 rézmetszete, 9206 kötet könyve volt. A nemes lelkű adományozó érdemeit az 1807. évi országgyűlés törvénybe iktatta. József nádor az 1807. évi országgyűlésen azon tervvel lépett föl, hogy a fölajánlott kincsek gyűjteménye általános múzeummá bővíttessék ki. Ezért mondhatjuk, hogy Széchényi Ferenc nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hanem az Országos Széchényi Könyvtárnak is megalapítója.
A Magyar Nemzeti Múzeum Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény. A nemzet tulajdonába került anyag az évtizedek során bővült, az 1832–36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg egy új, önálló épület felállítására. A klasszicista stílusú épület 1847-ben, tízéves munka eredményeképpen készült el, s jelentős szerepet játszott az 1848-as forradalom és szabadságharc időszakában. Évről évre ma is itt emlékezünk meg nemzeti ünnepünkről, március 15-éről. Az épület körül esztétikus múzeumkertet terveztek és hoztak létre, az ehhez szükséges anyagiakat koncertek rendezésével gyűjtötték össze. A múzeum feladatkörét és jelentőségét kétszáz éves folyamat alakította ki: megalapítása és létezése hozzájárult az újkori nemzeti öntudat kialakulásához és a polgári szabadságeszmék elterjedéséhez.
Az Országos Széchényi Könyvtár 1803-ban nyílt meg a látogatók előtt, fenntartásához önkéntes megajánlások, majd kötelező járulékok és a mecénások adományai is jelentős segítséget nyújtottak. A könyvtárt 1808-ban törvénycikk illesztette a Magyar Nemzeti Múzeum keretébe, s csak százötven éves együttes működés után, 1949-ben vált ismét önállóvá. Új helyére, Budára 1985-ben költözhetett. Napjainkban a könyvtár mintegy hétmillió egységgel rendelkezik: a könyvek száma több mint kétmillió, az időszakos kiadványoké háromszázezer, a térképeké körülbelül kétszázezer. A képek és a metszetek száma meghaladja a kétszázkilencvenezret, a hangzó anyagoké a tizenhatezret. Plakátból és apróbb nyomtatványokból körülbelül két és fél milliót, mikrofilmen őrzött dokumentumokból kétszázhúszezret számlálhatunk össze. A könyvállomány különlegességei közé tartozik az első magyarországi nyomtatott mű 1473-ból. Itt őrzik a legrégebbi összefüggő magyar nyelvű szöveget, a Halotti beszédet, Mátyás király könyvtárának 32 darabját, Kölcsey Himnuszának kéziratát. A könyvtár értékes részei híres történeti személyiségek magánkönyvtárai, mint Madách Imre és Kossuth Lajos könyvtára.
1802-ben született Kossuth Lajos, aki a múzeum- és könyvtáralapító gróf fiát, Széchenyi Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóját a legnagyobb magyarnak nevezte.