Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy – tartja a mondás. Az embereket mindig is érdekelte az időjárás-változás, különösképpen szerették volna tudni előre, mi vár rájuk, hiszen nemritkán életük, családjuk sorsa függött tőle. Az időjárásjósló rigmusok, szólások, közmondások alapját hosszabb idő megfigyelései képezték, és gyakran kapcsolódtak névnapokhoz.

Ilyen jeles nap Szent Vince napja, ennek időjárásából jósolták meg a szőlősgazdák a várható termést: szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bor- és kukoricatermés várható. A rigmus szerint: „Hogyha szépen fénylik Vince, / Megtelik borral a pince! / Ha csepeg, csurog, / kevés lesz a borod.” Egy drávaszögi eredetű hagyomány szerint az ilyenkor lemetszett szőlővesszőket üvegben hajtatták, és úgy tartották, hogy ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, de ha nem, akkor szomjazás várható. Más tájakon a kukoricatermésre, azaz a kukoricacsövek hosszára az ereszen lógó jégcsapok hosszából következtettek.

A január 25-i Pál-napot pálfordulásnak is nevezik, utalva arra a bibliai történetre, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, azaz fordult meg a hite, és lett belőle Pál apostol. A népi kalendárium szerint ez is időjárás-, termés- és haláljósló nap. Bálint Sándor Ünnepi kalendárium című munkájában jegyzett föl egy szentesi népi regulát: „Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás” – azaz Pál napján a szél háborúskodást jelent. Egy másik mondás viszont arra utal, hogy már közeleg a tél vége: „Pálnak fordulása, fél tél elmúlása.”

Azt még nem tudjuk, hogy a helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjének idején milyen idő lesz, kell-e még a télikabát. Hagyatkozhatunk az időjárás-előrejelzésre is, vagy a Mátyás napjához, február 24-éhez kötődő megfigyelésre is: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.” Vagyis ha Mátyás jeget talál, megolvasztja, tehát közel a tavasz, ha nem talál jeget, várni kell a tavaszra.