A szókészletünk a szakadatlan változás állapotában van. Ezért nem lehet pontosan megállapítani a szavak számát. Nincs olyan szótár, amely minden szót magába foglalna, hiszen szerkesztés közben is változik az állomány. A nyelvtudósok újabb becslései szerint a magyar szavak száma több százezerre tehető, valószínűleg megközelíti az egymilliót.
Szavainknak ez az óriási készlete természetesen nem egy-egy beszélőnek a sajátja, hanem a szó szoros értelmében az egész magyar nyelvközösség köztulajdona. Az egyes ember életkora, műveltsége, érdeklődése és foglalkozása szerint különböző mennyiséget ismer és használ fel a teljes szókészletből. Az egyéni szókincs csupán egy kis töredéke a nyelv szóállományának, még az olyan kivételes műveltségű embernél is, mint amilyen Arany János volt.
Az egyes ember szókészletének elemei vagy az aktív, vagy a passzív szókincsbe tartoznak. Azok a szavak, amelyeket beszédében vagy írásában használ, aktív szókincsét alkotják, azok pedig, amelyeket nem használ, de ismer, vagyis hallva vagy olvasva megért, passzív szókincsét.