1456-ban a szultán hatalmas sereggel ostromolta szerbhorvát nevén Belgrádot, magyar elnevezéssel Nándorfehérvárt. A város a Duna és a Száva összefolyásánál helyezkedik el, a jobb parton. Stratégiai fontossága a Római Birodalom korától nyilvánvaló. Az 1456. július 21–22-i csata világraszóló magyar sikert hozott: Hunyadi János országos főkapitány és egy Ferenc-rendi szerzetes vezetésével a magyar sereg győzött. Sajnos, nem sokkal utána, járványban elhunyt a törökverő magyar hadvezér, s ma hatodfélszáz éve, október 23-án Kapisztrán János is.
1456 novemberében Nándorfehérvárban a Hunyadi-pártiak megölték V. László király egyik bajkeverő udvaroncát. Ezt az eseményt köszönti a kórus Erkel Ferenc operájában: „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály!”
2006. október 23-án ötvenéves az a nap, amelyet a magyarság nem mindennapos egyetértése jellemzett. Az évfordulón sokan emlegették: ha Pekingben egy pillangó összecsapja a szárnyát, egy hónap múlva New Yorkban vihar támad. Ötven éve budapesti egyetemista írt szegedi barátjának, hogy követelik az orosznyelv-tanulás választhatóvá tételét. Szegeden október 16-ára a hallgatók gyűlést hívtak össze a bölcsészkarra, és demokratikus követeléseik érvényesítésére megalapították független szervezetüket, hivatalos nevén a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. Ennek a forró hangulatú gyűlésnek a hatására 1956. október 22-én a budapesti hallgatók is pontokba foglalták az ifjúság legfontosabb törekvéseit. Másnapra, 23-ára a fiatalok tüntetést szerveztek, a belügyminiszter azonban betiltotta a megmozdulást. A tilalom ellenére megszervezett felvonulás és az egész napos tüntetés hihetetlen felszabadító ereje máig drága a benne részt vevők számára.