A magyarok 750 táján érkeztek a Don és az Azovi-tenger között elterülő Levédiába. Egyik eredetmondánk – a Hunorról és Magorról szóló – e tájat idézi. Őseink néhány évtized múlva vándoroltak tovább nyugati irányban, s a 9. században a Dnyeper és a Dnyeszter folyó között, Etelközben telepedtek meg.
A törzsszövetség fő fejedelme a kende volt. A szó maga tiszteletet és kultuszt jelentett. A félnomád-katonai társadalom második emberét – a gyulát – a honfoglaló magyarság fő bírájának és hadvezérének tekintették. Álmos olykor messzi vidékekre vezetett portyát: 839-ben az Al-Dunához, 862-ben a Kárpát-medencébe. A törzsek kényszerű továbbvándorlásának az volt az oka, hogy a besenyők rátámadtak az otthon maradottakra. Árpád, Álmos fia 895-ben föltehetőleg a honfoglalás szándékával vezette hadjáratát az erdélyi hágókon keresztül a Kárpát-medencébe.
Kezdetben a kalandozó magyaroktól félve így imádkoztak a nyugat-európaiak: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Első királyunk, István a művelt Európa részévé tette ezt a régiót azzal, hogy a kereszténységet felvette, és a mártír Gellért püspök meg sok névtelen társa segítségével meggyökereztette. A keresztény világot, az európai vívmányokat Szent István utódainak népe védte a keleti hódításoktól: tatár fejedelmektől és hordáktól, az újra meg újra támadó Török Birodalomtól.
Az ország ezeréves fennállását elődeink 1896-ban nagy pompával ünnepelték meg. Ekkor avatták fel a mai Hősök terén a millenniumi emlékművet: benne a hét vezér és a mögöttük félkörívben elhelyezkedő magyar királyok szobrait. A Belvárost és a kiállítás helyszínét, a Városligetet földalatti villamossal kötötték össze, a londoni után másodikként Európában. A Városligetben megépült a Műcsarnok, s vele szemben 1906-ban költözhetett új épületébe a Szépművészeti Múzeum. Itt helyezték el az Országos Képtár, a Nemzeti Múzeum és Történeti Képcsarnok anyagából egységessé alakított gyűjteményt. Ekkorra fejezték be a nagykörúti építkezéseket is.
A honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójára emlékezteti a látogatókat Pusztaszeren a nagyszerű, az idén felújított körkép, A magyarok bejövetele. Árpádot is, az elmúlt évszázadok küzdelmeit is idézik a millecentenárium ünnepségei.