Gyula város a Tiszántúlon, a Fehér-Körös egyik holtágának partján, mintegy a Tisza–Maros szögének a nyitott kapujában fekszik, nem túl nagy távolságra attól a várostól, Szegedtől, ahol a Maros a szőke Tiszába torkollik.
Története a rég múlt időkbe nyúlik vissza. Már az újkőkorban lakott hely volt, s őseink is már a honfoglalással egy időben letelepedtek a környéken. Elsősorban az állattenyésztésre kiválóan alkalmas körülmények, a megfelelő vízellátás és növényvilág, a közel eső vízi utak csábították ide a lakosokat.
A helység a nevét feltehetőleg Gyula vezérről kapta, akit mindmostanáig Töhötöm unokájának tartanak. A település első, máig is fennmaradt okleveles említése 1313-ból származik. A tatár pusztítás nem kímélte. 1440 körül építették fel a vidéket uraló téglavárát.
A törökök 1566. szeptember 1-jén foglalták el a várat, amely nem csak a végvári harcokban játszott fontos szerepet. Gyula ugyanis nemcsak a török szandzsák székhelye lett, hanem jelentős katonai közigazgatási és gazdasági központtá is vált. Az erősséget 1694 decemberében sikerült visszaszerezni a muzulmán megszállóktól, s ettől kezdve a helységre a jellegzetes alföldi mezővárosi fejlődés a jellemző. Az idevágó történelmi forrásokból kitűnik, hogy a város jogi állására vonatkozó oklevelek, közöttük a szabad királyi városi jogállást igazoló Mátyás király-féle dokumentum, elpusztultak a harcok során, s az újjáélesztett település mégiscsak földesúri tulajdonba került.
A város fejlődését az is bizonyítja, hogy gazdag híres-neves műemlékekben. Az idelátogató turisták szíves-örömest gyönyörködnek a múlt ép vagy romba dőlt műemlék épületeiben, melyek közül kiemelkedik a gótikus templom- és kolostorromot magába foglaló ferences romkert, az eredetileg barokk, de később eklektikus stílusúvá átépített Almásy-kastély, a miklósvári görögkeleti késő barokk templom meg a 19. századi építészet több emléke: templomok, múzeumok, lakóházak.
Gyulát a határokon túl is ismerik, főleg gyógyfürdője miatt. Az idelátogató turisták Európa-szerte híresztelik gyógyvizének jótevő hatását. De nem csak ez teszi a várost sokak által kedveltté. A települést szépsége, kulturális intézményei: iskolái és múzeumai, szórakozási lehetőségei miatt sokan az Alföld legvonzóbb városának tartják.
(Az AkH. 12. kiadása szerint: a szeptember 1-jén és a szeptember 1-én is szabályos.)