A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot farsangnak nevezzük, 2011-ben ez január 6-a és március 7-e közé esik. Ez alatt az idő alatt a Római Birodalom korából örökölt pogány szokások ötvöződnek a magyar folklór korábbi századainak hagyományaival és európai hatásokkal.
A velencei ünnep már Szent István napján, december 26-án elkezdődik, a spanyol farsangolás pedig csak január 20-án, Sebestyén-napon veszi kezdetét. Rómában csak a farsangot befejező tizenegy napos időszakot tartják; többek szerint a karnevál szó abból a felkiáltásból ered: „Hús, Isten veled!” Az igazi ünnep háromnapos: farsang vasárnapján, az asszonyfarsang hétfőjén és húshagyókedden zajlik. Brazíliában ekkor tartják a többnapos látványos táncos-maskarás Rio de Janeiró-i felvonulást, ez a velencei karnevál ideje is. Egész Európában álarcos felvonulások, bolondozások, felszabadult komédiázások jellemzik ezeket a rendezvényeket. Azt ünneplik, hogy hamarosan véget ér a hideg tél, s közel jár már a tavasz.
A magyar néphagyományban is főként a három utolsó napon szerveznek tömeges ünnepségeket, a téltemetés pogány tartalmai keretében és a szigorú nagyböjt előtti bolondozás jegyében. A tél temetésének megünneplése összekapcsolódik a történeti népi tradíciók törökűző emlékeivel a mohácsi busójárás lármás, vad tombolásában. Az állatbőrbe öltözött álarcos busók hatalmas máglyái, fékevesztett táncai, félelmetes maszkjai megijeszthetik a félénkebb nézőket. Sokkal békésebb szokások fűződnek a házról házra járók köszöntéseihez, az asszonyfarsang mulatságaihoz, a humoros lakodalom vagy kivégzés előadásaihoz. Az idén több mint hatszáz éves farsang idején Gyulán reneszánsz karnevált rendeznek.