Ma 2006. február 24-e van: január 27. és március 25. között körülbelül egy-egy hónapra két nagyszerű zeneszerző jubileumától. Mozart 250 éve, Bartók Béla 125 éve született. A világ zeneszerető népei, Mozart salzburgi szülőházának és a Csalán úti Bartók-emlékháznak az ismerői és látogatói ma egyaránt ünnepelnek.
Mozart 1756. január végén született, zenészcsaládban. Már hatéves korától kezdve koncertezett több európai uralkodó udvarában. A salzburgi érsek szolgálatában állt, majd Bécsbe költözött. Sorra írta zenekari és színpadi műveit, dalait, kórusműveit, egyházi szerzeményeit. Operáit, vonósnégyeseit, szonátáit, az Esz-dúr, a g-moll és a C-dúr szimfóniáját gyakran játsszák a koncertpódiumokon. Legismertebb operája, a Varázsfuvola szabadkőműves gondolatokat is tartalmaz. Zenéjének szépsége, könnyedsége és dallamainak vonzása több mint két évszázada elvarázsolja hallgatóit. A zenetörténészek az úgynevezett bécsi klasszicizmus kiemelkedő zeneszerzőjének tartják. Januárban szülővárosának, Salzburgnak, a Mozart Múzeumnak és a Nemzetközi Mozart Alapítványnak a szervezésében az egész világon megemlékeztek az évfordulóról.
Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A 20. századi zene egyik megújítójaként az egész világban ismertté tette a magyar népzene értékeit. Elméleti összefoglalója A magyar népdal címmel jelent meg 1924-ben. Kodállyal együtt szerte a Kárpát-medencében lejegyezte a népi dallamokat, sőt az 1930-as években török, afrikai, arab népzenét is gyűjtött. Éppen száz éve annak, hogy 1906-ban a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémián a zongora tanszak professzorává nevezték ki. Zongoravirtuózként bejárta Európát és Észak-Amerikát. Zenekari és versenyművei meghódították a hangversenytermeket az északi sarkkörtől Dél-Afrikáig, a kelet-ázsiai vidékektől Nyugat-Amerikáig. Zenéjének agresszív disszonanciái és kiküzdött harmóniái együttesen jellemzik a 20. századot. 1919-ben mutatták be A csodálatos mandarin című pantomimját. A világ operaházai állandóan a műsorukon tartják A kékszakállú herceg vára című operáját, A fából faragott királyfi című táncjátékát. A zene talán kigyógyíthatta volna halálos betegségéből, erről tanúskodik 1943-ban, New Yorkban bemutatott nagy műve. Csak posztumusz Kossuth-díjat kaphatott, a halála után.