Alig hangzottak el a boldog új esztendőt kívánó mondatok a Bartók-év után, 2007-et Kodály Zoltán tiszteletének szenteljük. Százhuszonöt éve lesz annak, hogy 1882. december 16-án született, és körülbelül negyven éve, 1967. március 6-án kórházban, a Kútvölgyi úton halt meg.
Kodályék vasutascsaládja gyakran költözött. Zoltán a millennium évében ismerte meg a fővárost: már nem Pest-Budát, hanem a több mint hétszázezer lakosú Budapestet. Tizenöt éves korában Nagyszombatban bemutatták a-mollban írt nyitányát. A zeneakadémiai felvételi vizsgára már kész zenekari és kamaraművekkel érkezett, ezért professzora rögtön másodévesnek javasolta.
Kodály egy időben járt a bölcsészkarra és a Zeneakadémiára. Magyar–német szakos tanári oklevelét és zeneszerzői diplomáját ugyanabban az évben vehette át, s 1906-ban védte meg A magyar népdal strófaszerkezete című doktori disszertációját. Munkáját a Nyelvtudományi Közlemények című folyóirat teljes terjedelmében közölte. Éppen száz éve, 1907-ben nevezték ki zeneakadémiai tanárrá: előbb zeneelmélet-tanár volt, majd zeneszerzést oktatott.
A század húszas éveiben Kodály ismertette meg Bartók Bélát a népzenegyűjtéssel. Nyolcéves munkájuk eredményeként mintegy háromezer dallamot jegyeztek le. A népzenegyűjtemény felvételeinek kiadását is együtt kezdték el.
Kodály a népdalokat a hangversenypódiumokra is eljuttatta: nemcsak a feldolgozások révén, hanem a népi zenekincs motívumaira épülő hangszeres és énekelt zeneművek révén is. Külön figyelmet érdemelnek gyermekkaroknak írt művei, amelyek előbb hazánkban, majd az egész világon fellendítették a kórusmozgalmat. A lelkes és tehetséges gyermekek együtteseit képzett és elkötelezett karnagyok tették világhírűvé az ő műveinek előadásával, dallamainak friss hangulatával.
Kodály Zoltán az ének-zene pedagógiájában a róla elnevezett elméletnek és gyakorlatnak világszerte ismert megalapítója. A Kodály-módszert ismeri az amerikai egyesült államokbeli és elismerte a szovjetunióbeli oktatás is. Kecskeméten a róla elnevezett zenepedagógiai intézet ma is az egész világról fogadja a tanulni vágyó szakembereket.
A tudós zeneszerző 1946–1949-ig az MTA elnöke volt; 1947-ben először, 1957-ben, hetvenöt évesen harmadszor Kossuth-díjas.