NAGY MARGIT
„Minden ingoványban van egy láthatatlan út. Ez az út általában egy száraz dombra vezet, láthattátok.”
(Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza)
Nem vagyok magyartanárnő, nyelvész sem. Ezért örömmel és meglepetéssel fogadtam 2014-ben a hírt, hogy az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjének zsűrije, Gyula Város Önkormányzata és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium közössége Implom József-díjjal tüntet ki. Ennek oka bizonyára az volt, hogy 1995-től kezdve évente megszervezzük a regionális elődöntőt. 23 éve ismerkedtem meg e szép kezdeményezéssel, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökeként nagyon jelentősnek értékelem e versenyt.
A kilencvenes évek végén a szervezetünk politikai nyomásra kettészakadt, átéltük a mi kis magyar-magyar Trianonunkat. Ettől függetlenül, munkatársaimnak köszönhetően továbbra is dolgozunk, részt veszünk e megméretésben, hiszen tökéletesen illeszkedik nemzetmegtartó, anyanyelvőrző munkánkba.
Magyarország határain túl kb. négymillió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén élnek.
Az a magyar egység, amely Erdélyben vagy a Felvidéken természetszerű volt, a Délvidéken soha nem alakulhatott ki… Az alföldi magyar falusi nép a múlt század végén, e század elején kevés embert adott a magyar középosztálynak, a magyar államhatalom keveset törődött a Délvidék magyar vezetőrétegeinek erősítésével, és 1918 után a hivatalnokok, tanítók és szabadfoglalkozásúak nagy része önként vagy kényszerítve elhagyta a Délvidéket. A kisebbség sorsára jutott délvidéki magyarság kezdetben alig rendelkezett politikailag iskolázott vezetőréteggel” (Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918−1941).
1918-ban Délvidéken 700 magyar iskola működött. Az I. világháború után a megszorító intézkedések következtében sok pedagógus elhagyta az országot, mert hűségesküt kellett tennie, megkövetelték a szerb nyelvvizsgát. Elmaradott vidékekre helyezték a pedagógusokat, meghatározták az osztálylétszám minimumát, betelepítések történtek az etnikai arányok megváltoztatása céljából.
Népszámlálási adatok
A magyarság aránya 13 százalék a Vajdaságon belül, és 3,5 százalék egész Szerbiában. Észak-Bácskában és Észak-Bánátban 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak. A magyar nyelvközösség harmada kétnyelvűnek tekinthető.
A II. világháború után 1944-ben több tízezer magyart kivégeztek, köztük azt az értelmiséget, amely kovász lehetett volna. Újabb betelepítések következtek, a titói Jugoszlávia testvériség-egység jelszó alatti agymosása, viszonylagos anyagi jóléte identitásvesztéshez vezetett, 1945-ben a magyar osztályok létszámát korlátozták.
1958-ban megszüntették a főgimnáziumokat, a diákoknak vegyes szerb-magyar gimnáziumban kellett befejezni a tanévet. Bevezethették a kétnyelvű oktatást, ami újabb lehetőséget nyújtott az anyanyelvű oktatás háttérbe szorítására.
Elmondhatjuk, hogy 1920 után az oktatás egyértelműen a beolvasztást szolgálta. A délszláv háború csak tetézte e folyamatot. A tömeges elvándorlás azóta is folyamatos.
Állandó feszültség jellemzi az anyanyelv használatát, hiszen közéleti szinten alig érvényesül. A köznyelv a szerb és a magyar keveréke. A nyelvvesztés az identitástudat elvesztéséhez vezet. Az értelmiség a szerb nyelvű egyetemi oktatás miatt nem ismeri a magyar szaknyelvet, ez is a nyelv gyengüléséhez vezet.
Kétnyelvűség
Az egyik nyelvet inkább a családi, köznapi, személyes kapcsolataikban használják, míg a másikat a munkahelyen, az iskolában és a közéletben.
Ha az apa és az anya más nyelvű, gyakran a gyermek kevert nyelvet használ. Nem állapítható meg, hogy a két nyelv közül melyiknek a nyelvtani rendszerét, szókincsét stb. használja valaki, annyira összeolvadt használatuk. Ez előfordul magyar szülők esetében is, akik szerbül beszélnek otthon, és szerb tagozatra íratják a gyermeküket.
Gyakoriak a tükörfordítások, eltérés jelenik meg a szórendben, a mondatszerkesztésben, kötőszavak használatában. A köznyelv szerb szavakat használ: szokk (üdítő), trénerka (tréningruha), patika (sportcipő), bazen (medence), hemijska (golyóstoll), batri (elem), csaszti (megvendégelés), molbázom (kérvényezem), frizer (fodrász), kesza (zacskó), licsna (személyi igazolvány), passzus (útlevél), zsúrka (buli), siska (frufru), stósz (jó poén/vicc), borovnica (fekete áfonya), guzsva (tömeg), gájba (láda).
Tükörfordítások: előlátott (tervezett értelemben) – predvidjen, feles (használt) – polovan, fehérkávé (tejeskávé) – bela kafa, fehérmedve (jegesmedve)– béli medved, budzseton tanul – állami költségen tanul, pokazna – bérlet, fizikai személy – természetes személy.
Gyakoriak a mondatszerkesztési eltérések (mit én tudom = sta ja znam). A beszédstílus a köznyelvben szerb hatásra parancsoló jellegű: „Most elmész, és feladod a levelet.”
Egyre nagyobb méretű a nyelvvesztés. Pl. „Voltam bolovánjén, várom, hogy megkapjam a résénjét vagy az uvérénjét. (Betegszabadságon voltam, várom, hogy megkapjam a végzést vagy a bizonylatot.) Ez a jelenség más külhoni területeken is fellelhető. Példák:
| Mondat | Vajdaságban | Erdélyben |
| Adj egy golyóstollat a személyimhez az űrlaphoz. | Adj egy hemijskát a licsnámhoz a formulárhoz. | Adj egy pixet, a buletinemhez a formulárhoz. |
| Megyek a rendőrségre, viszem a jegyzőkönyvet is. | Megyek a szupba, viszem a zápisznikot is. | Megyek a miliciára, viszem a procses verbált is. |
| Az egyetemen a közgazdaságira jár. | A fakultéton az ekonomszkira jár. | A fakultátén az ekonomiára jár. |
Ugyanakkor a vajdasági magyar nyelvre vonatkozóan nyelvi érintkezés nemcsak a szerb révén valósul meg, hiszen az angol, valamint a magyarországi magyar is befolyásolja azt. Természetesen egy kisebbségben működő nyelv szempontjából a nyelvi változás is összetettebb, más irányú, mint az egynyelvű társadalmakban használatos nyelv esetében.
A magyar nyelvű oktatás számokban
Az állami szervek nem segítik az önálló magyar oktatási intézmények létrehozását.
Általános iskolai oktatás
Rendszeres, kötelező általános iskolai oktatásban 75 iskolában 13 680 magyar diák vesz részt, 28 önkormányzat területén. 11 településen 55 általános iskolában teljes mértékben megvalósul a magyar nyelvű oktatás. 17 önkormányzatban, 20 általános iskolában néhány tantárgyat szerbül tanulnak. A leggyakoribb szerb nyelven oktatott tantárgyak: testnevelés (hat általános iskola); angol, matematika és fizika (öt általános iskola); szerb mint második nyelv – gyakran tanítanak olyan tanárok, akik nem ismerik a magyar nyelvet (négy általános iskolában); földrajz, művészeti nevelés (két általános iskola), valamint a történelem, zene, német, az informatika és számítástechnika alapjai és a műszaki oktatás (egy iskola).
Az anyaiskolákban 10 404 tanuló alkotja a magyar elsősök 76,05 %-át, és a kihelyezett tagozaton 3276 tanuló, a magyar elsősök 23.95 %-a tanul.
866 teljes és 37 összevont tagozaton, összesen 903 osztályban az átlaglétszám 15.
A fogyatékkal élő diákok általános iskoláiban összesen 415 diák tanul, ami az összes tanulói létszámnak 22,70 %-a.
Az alapvető zenei oktatás és nevelésben 998 magyar diák vesz részt összesen, ami az összes zeneiskolásoknak 14,61 %-a.
Választható oktatási téma heti két órában A magyar nemzeti kultúra elemei tantárgy. 23 településen 2659 szerb tagozaton tanuló diák 61 általános iskolában választotta ezt (Ada, Antalfalva, Bács, Csóka, Kúla, Pancsova, Szabadka, Szenttamás, Temerin, Torontálszécsány, Újvidék, Zenta, Zichyfalva, Zombor).
Idézet
„Néhány évvel ezelőtt még hét évre előre tudtuk a gyermekek számát, mert aki Bácsgyulafalván született, nagy valószínűség szerint itt is kezdte a tanulmányait.
Mára ez teljesen megváltozott, a kis születési létszám mellett az sem biztos, hogy, aki ma ovis a faluban, jövő szeptemberben itt kezdi-e meg az első osztályt.
A nyugat-bácskai magyar közösség rohamosan fogy, gyermekek nem születnek, ebből mindenki levonhatja a következményt, merre is halad a tendencia. A táblázatban szemléltetni szeretném a jelenlegi és az elmúlt években indult elsősöket.
| TELEPÜLÉSEK | MAGYAR ELSŐSÖK SZÁMA | |||
| 2010 | 2014 | 2016 | 2017 | |
| Zombor | 5 | – | 0 | 2 |
| Bezdán | 11 | – | 9 | 9 |
| Nemesmilitics | 6 | – | 10 | 7 |
| Doroszló | 7 | 1 | 6 | 6 |
| Bácsgyulafalva | 15 | 5 | 7 | 7 |
| Kupuszina | 12 | 12 | – | 6 |
| Szilágyi | 0 | 1 | – | 2 |
| Gombos | – | 5 | – | 5 |
| Kúla | 10 | 9 | 11 | 13 |
A számok vizsgálata után csak egy nagy kérdés marad. A szórványunkban meddig tarthatóak ezek az állapotok, hol kezdődik majd meg a racionalizáció, lesz-e akkor egy terv, melyik településen marad meg az iskola, a magyar tagozat s ezáltal a magyar élettér? Vagy minden ad hoc dől el?
Az elkövetkező időszak sok újdonságot fog hozni az oktatásügynek. Csak nagy kérdés marad, hogy az állam a kelet-szerbiai kis iskolákban vagy a délvidéki kis létszámú magyar tannyelvű iskolákban és tagozatokon kezdi meg a tagozat-összevonásokat, iskola-összevonásokat és iskolabezárásokat?” (Bácsgyulafalva honlapja, Keszég Kornél.)
Középiskolai oktatás
Az oktatási törvény szerint a középiskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén megszervezhető az oktatás a 15-ös létszám alatt is, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság jóváhagyásával.
9 gimnáziumban, 26 szakközépiskolában, 1 vegyes középiskolában és 2 művészeti középiskolában folyik oktatás magyar nyelven. Ha a kisebbségi diák szerb osztályba jár, joga van választható tantárgyként A nemzeti kultúra elemeit tanulni. 2015/16-ban harmincnyolc középiskolában, tizenkét helyi önkormányzat területén szerveztek magyar nyelvű oktatást, 5828 diák 305 osztályban tanult (l. a mellékelt táblázatot: 164).
A tanítás teljes mértékben vagy részlegesen magyarul folyik a következő helységekben: Szabadkán nyolc, Nagybecskereken öt, Újvidéken öt, Zentán négy, Zomborban négy, Óbecsén és Topolyán három, Törökkanizsán kettő, Adán, Magyarkanizsán, Temerinben és Csókán egy-egy iskolában.
Többnyire magyar nyelven tanulhatnak Topolyán és Temerinben, míg e téren kedvezőtlen az állapot Nagybecskereken és Zomborban.
A szakmai tárgyak terén: az egészségügyi és szociális ellátás, az elektrotechnika és a vendéglátóipari szakon tanulják leggyakrabban a tantárgyakat szerb nyelven.
Kilenc gimnáziumban van magyar nyelvű oktatás, amelyek közül kettő a tehetséges tanulók számára, természettudományi és társadalomtudományi irányban nyújt tanulási lehetőséget. E tanulók általában magyarországi egyetemeken folytatják a tanulmányaikat, és nem térnek haza. Ezeken kívül huszonhat szakiskola, vegyes iskola és két művészeti iskola működik magyar tagozattal.
A középiskolás tanulók száma
A kilenc középiskolába (Óbecse, Nagybecskerek, Újvidék, Zenta, Zombor, Szabadka és Törökkanizsa) 1138 diák iratkozott be, hatvankét osztályba, az összes magyarul tanuló középiskolás 19,53 %-a. Az átlaglétszám osztályonként körülbelül tizenkilenc.
Szakiskolák
Huszonhat szakiskolába, 227 osztályba 4395 diák iratkozott, az összes magyarul tanuló középiskolás 75,41 %-a. Az átlaglétszám osztályonként körülbelül húsz. A diákok száma a szakiskolákban 281 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva.
A hároméves szakiskolai képzésre 827 diák iratkozott be, az összes magyarul tanuló szakközépiskolás 18,82 %-a. A négyéves szakoktatásban 3568 diák tanul.
A topolyai „Dositej Obradović” vegyes középiskola tanulóinak száma 1232 gimnazista, 4507 szakiskolás.
Két művészeti iskolában összesen 89 diák tanul magyar nyelven, 13-mal kevesebb, mint tavaly.
Magyar tagozaton szerb nyelven tanulják a következő tantárgyakat:
- Szerb, mint második nyelv (öt középiskola: három Zomborban, kettő Topolyán);
- Testnevelés (öt középiskola: három Zomborban, egy Topolyán és egy Nagybecskereken);
- Latin nyelv (három középiskolában: egy Zomborban, kettő Nagybecskereken);
- Szociológia (két középiskola Nagybecskereken);
- Polgári ismeretek (két középiskola Nagybecskereken);
- Fizika (két középiskola Zomborban);
- Angol (két középiskola Zomborban);
- Német (egy középiskolában, Zomborban);
- Pszichológia (egy középiskolában Nagybecskereken);
- Művészeti oktatás (egy középiskolában Zomborban);
- Ökológia, Etika és Szerves kémia (egy középiskolában, Temerinben).
A vajdasági egyetemeken a magyar hallgatók aránya jóval alacsonyabb, mint a magyar nemzeti kisebbség aránya.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének tevékenysége
A pedagógusok/oktatók továbbképzése
Havonta egyszer szombatonként tartjuk a pedagógus továbbképzéseket, az útiköltséget megtérítjük az EMMI támogatásából. A továbbképzések akkreditáltak. Az Apáczai Nyári Akadémián mintegy 100-120 résztvevővel számolunk, az évközi továbbképzésekre évente 300-350 pedagógus látogat el. Az általunk működtetett Apáczai Diákotthon két helyszínen szolgálja a pedagógus továbbképzéseket, akár párhuzamosan is.
Fejlesztésekre van szükség
Az anyanyelvápoló tanároknak hiányzik a jó, kommunikációs központú komplex tankönyv. Fejlesztés szükséges a magyarságismeret, a szövegértés, a pályaválasztási tanácsadás, az életvezetési stratégiák terén.
A beiskolázásnál és a pályaválasztásnál a magyar gyermekek nem mindig tudnak magyar szakemberhez fordulni, szerbül tesztelik őket, s ez nem biztosítja a valóságnak megfelelő eredményeket, Szükség van magyar pszichológusra, pedagógusra.
A szórványban élő, tanulási nehézségekkel vagy pl. beszédzavarokkal küzdő gyerekeknek nincs lehetőségük magyar szakemberhez fordulni, ezért gyakran nagy távolságra (100 km-re) Szabadkára járnak, illetve járnának logopédushoz, aki sajnos csak évente 1-2 alkalommal tudja őket fogadni, mivel annyira túlterhelt.
Indokolt lenne mentálhigiénés szakember munkája is, aki rendszeresen foglalkozna a gyermekekkel a pályaválasztást illetően is: az egyes helységekbe kijárva rendszeresen foglalkozna a tanulókkal.
Minden tevékenységünk célja a megmaradás. Kiemelném az ehhez szorosan kötődő programjainkat.
Egyesületünk 24 éve foglalkozik anyanyelvápolással a szórványban. Írni, olvasni tanítjuk a gyermekeket, és megismertetjük a magyar kultúrával. Anyanyelvápolók azok a gyerekek, akik szerb iskolába járnak, de valamilyen kötődésük van a magyar kultúrához (egyik vagy mind a két szülő magyar). Általános iskolás és óvodás korú gyermekekkel foglalkozunk. A Szórakoztató szóra késztető csoportba olyan tanulók járnak, akik szeretik a nyelvi játékokat, fejtörőket, érdeklődnek a magyar nyelv és irodalom iránt. Ők magyar iskolába járnak, sok köztük is a vegyes házasságban fölnövő gyerek.
16 helységben mintegy 300 általános iskolás és több mint 200 óvodás gyermekkel foglalkozunk: Nagybecskereken, Erzsébetlakon és Újvidéken több óvodában magyarul tanítjuk a vegyes házasságból származó vagy magyar házasságból származó, de magyarul nem vagy gyengén beszélő gyermekeket.
Az általános iskolásoknak a következő helységekben tartunk órákat: Beodra, Bóka, Csonoplya, Erzsébetlak, Homokrév, Magyarittabé, Maradék, Módos, Nagybecskerek, Nemesmilitics, Nezsény, Nyékinca, Surján, Tamásfalva, Újvidék, Ürményháza. A program hatása hosszú távon érezhető, ezek a gyermekek többnyire megőrzik anyanyelvüket. Az órákon részt vevő gyerekeknek hetente egy vagy több alkalommal tartunk órákat. A VMPE keretében működő anyanyelvápoló csoportok évente bemutatják egész évi munkájuk keresztmetszetét a Szórakoztató Szóra Késztető Anyanyelv-ápolási Szemlén, és részt vesznekaz Anyanyelv-ápolási táborban;e rendezvényen is fellépnek az anyanyelvápoló csoportok kis színészei. E programhoz kapcsolódik gyermekszínjátszási programunk: a Vajdasági Suliszínház Fesztivál, a Gion Nándor Olvasási Verseny és Tábor; középiskolásoknak az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny.
Megmaradásunkat szolgálja az Apáczai Diákotthon, lakói egyetemisták és középiskolások. Célunk, hogy a szerbül tanuló diákok kapcsolata ne szakadjon meg a magyar kultúrával.
Irodalom
Kiss Jenő, Csincsik Anikó, Göncz Lajos és mások írásai.